Hihetetlen mód repül az idő, két hete még Budaörsön túráztunk, mostanra pedig túl vagyok a Hétköznapi Hősök ötödik állomásán is. Még ugyanennyi hátra van a tíz részes sorozatból és eddig sikerült mindegyiken részt vennem, remélem, hogy a többin is ott lehetek majd. Ezúttal a Naszály 652 méter magas csúcsát hódítottuk meg.

Kosdon a Temető utcában volt a találkozó 19 órakor, innen indultunk el a zöld körtúra jelzésen. Egy darabig művelt földek, búzatáblák és gyümölcsösök mellett haladtunk, amíg el nem értük az erdőt.

Tikkasztó délutáni melegben tempósan gyalogoltunk egyre feljebb és feljebb. A lombok közt beszűrődött a késő délutáni nap fénye, kellemes sejtelmes hangulatot teremtve. Szerencsére a szúnyog helyzet nem volt olyan borzasztó, mint azt vártam, persze azért készültem ellenük. Áttértünk a zöld háromszög jelzésre, majd egyszer csak szép kilátóponthoz értünk, ahol néhány fotóért én is megálltam.

A csúcson található geodéziai toronyba ezúttal sem mertem felmenni, pedig biztosan csodálatos lehet a panoráma a tetejéből.  Rövig pihenő után a kék sáv és a zöld körtúra jelzéssel ellátott sziklás ösvényen indultunk lefelé, még akadt pár kilátópont útközben, ami kárpótolt a hegytetőn kihagyott látványért. Ahogy sötétedett elcsendesedett minden és nyugalom szállta meg az erdőt.

Kosd felé elhagytuk a kéket és csak a zöldön ereszkedtünk tovább. Előkerültek a fejlámpák is. A kánikulát időközben felváltotta a hűvösebb nyáresti levegő és mézédes boldog szalmaillat szállt a frissen kaszált rétek mellett, ahogy visszaértünk a településre.